Ur, Uruk, Umma, Lagas, Eridu, Nippur �s Kis a civiliz�ci� sz�l�f�ldje

SUM�ROK A ZIKKUR�TOK N�PE A legr�gibb ismert n�p a sum�rok-sum�rok, Mezopot�mia d�l- keleti r�sz�n, a Tigris �s az Eufr�tesz foly�k ment�n �ltek. Legismertebb v�rosaik Kis, Ur, Uruk, Umma, Lagas, Nipp�r, Eridu, sz�r�tott agyag t�gl�b�l �p�ltek. Der�ksz�g� utc�kb�l �lltak, ny�legyenes falak hat�rolt�k oket, piramis alak� templommal a zikkurattal a k�zep�n . Ezek a b�bel tornyai voltak �let�k k�zpontjai. E templomok, melyek papjai �s papn�i ir�ny�tott�k az �skult�r�t, �s minden bizonnyal az eg�sz emberi fejl�d�s kiindul�pontj�t jelentik.(Ennek a hangulat�t t�r�zi a zene) A term�szeti k�rnyezet kedvez� volt az �nt�z�ses f�ldm�vel�s kialak�t�s�hoz. A j�gkorszak ut�ni id�ben az �ghajlat nem volt sivatagos, mint ma, a k�t nagy foly� a Tigris �s az Eufratesz is sokkal b�viz�bb volt. A h�m�rs�klet eg�sz �vben kellemes volt �r�k tavasz viszonyai k�z�tt val�s�gos �denkertet alak�tottak ki az �si v�ros�llamok. Abban a korban a k�t foly� m�g k�l�n-k�l�n folyt a tengerbe �s a sum�r v�ros�llamok sokkal k�zelebb voltak a tengerhez. Tengeri kereskedelm�kr�l �s kapcsolataikr�l ezzel szemben nem tudunk, de a folyami haj�z�suk fejlett volt. T�k�letes csatornarendszert alak�tanak ki, amely 5000 �vig fent maradt. A tat�rok rombolt�k �ket le �s az arabok m�r nem tudt�k �ket helyre�ll�tani. A csatorn�ik olyan pontosak, nyilegyenesek �s t�k�letes lejt�s�ek voltak, hogy ma sem lehetne jobbat �p�teni n�luk.Ezen csatorn�k seg�ts�g�vel feljett n�v�nytermeszt�st �s �llateny�szt�st val�s�tottak meg. M�g az egyiptomiak nem ismert�k a kereket, addig a sum�rok szemben a mediterr�n vid�keken elterjedt k�tkerek� kocsival n�gykerek� kocsit haszn�ltak. Ez val�sz�n�v� teszi a kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat is. Erre ann�l is ink�bb sz�ks�g�k volt a sum�r v�ros�llamoknak mert b�r az �nt�z�s r�v�n elelemben b�velkedtek, �rp�t, buz�t, sz�l�t,datoly�t gy�m�lcs�ket termeltek, ismert�k a s�rt �s a bort is, de f�ban, k�ben �s f�mekben szeg�ny vid�ken �p�ltek. Gazdas�g �s t�rsadalom Gazdas�guk templomgazdas�g amelyben mindenkinek meghat�rozott szerepe �s helye, amely minden tagj�r�l gondoskodik. A termelt javak k�z�s rakt�rakba sz�ll�tott�k �s onnan osztott�k el. A hatalom csucs�n a papi-katonai vezet� r�teg (m�gusok) �ltak, akik az �let minden ter�let�t ir�ny�tott�k. A v�ros�llamok vezet�je a f�pap Ensi volt, aki a hadsereg f�parancsnoka is volt. A v�rosaik egym�st�l f�ggetlenek voltak egy-egy Istens�g f�kultusza jellemezte �ket.Az id� folyam�n v�ltozott, hogy melyik v�ros istene volt a f�isten, melyik v�ros volt a legjelent�sebb, de t�nylegesen nem alkottak ezek a v�rosok egy �llamot. A v�rosokba a k�rnyez� ter�letek idegen els�sorban akkad n�pess�ge is betelep�lhetet, �s a sum�r papok �s papn�k messze f�ldre is elvitt�k ismereteiket, a k�rnyez� ter�leteken t�l kapcsolatban �lltak m�g Urartu (�rm�nyorsz�g) vid�k�vel is �s nincs kiz�rva, hogy m�g t�volabbi ter�letekkel is. A templomgazdas�gban sz�tv�lnak a k�z�ss�gi f�ldek �s temploni birtokok, megjelenik a b�rl�i viszony, a mag�n gazdas�g �s a mag�ntulajdon, a h�zi rabszolgas�g is. Kereskedelem �s ipar nagyr�szt templomgazdas�gokhoz k�t�dik. T�rsadalmuk apajog� t�rsadalom, de a n�k fontosabb szerepet t�ltenek be, �s a fennmaradt �r�sok �s nevek tanus�ga szerint bens�s�ges csal�di �let jellemzi �ket. A legend�ikban visszat�r� elem a vad embert megszelid�t� papn�. Sum�r v�ros�llamok vall�sa Vall�suk az egyiptomiakhoz hasonl�an napistenh�t, de att�l eg�szen k�l�nb�z�, sokkal hasonl�bb a g�r�g�k hitvil�g�hoz - isteneik n�ha emberi gyarl�s�gokat mutatnak. Az Istenek egym�s lesz�rmazotai, �s az a f�isten, aki �ppen a M�H az isteni fens�bbs�g birtokosa. Ezt k�l�n�s m�don, mint t�rgyat kezelik amit el lehet lopni �s vissza lehet szerezni, hogy a birtokl�s�ra m�lt� Istens�g v�ros�nak Zikkuratj�ban �rizz�k. A sum�r v�rosok hanyatl�sa el�tti korban a f�isten� Innana - Istar a szerelem �s h�bor� istenn�je. Fontos szerepe van a napistennek �s a holdistennek is, akik az akkad korban v�lnak f�istennekk�, valamint a dingireknek - f�listeni l�nyeknek, akiket a teremt�iknek �s tan�t�iknek tartottak. Fontos szerepe van a vall�sukban a k�l�nb�z� �llatoknak is, oroszl�n, bika, leop�rd, amelynek b�re hatalmi jelv�ny is, �s feltehet�leg kor�bbi totemisztikus hitvil�g tov�bb �l�s�vel magyar�zhat�. (�llatalakot �lt� isteneket az egyiptomi vall�sban is megf�gyelhet�nk.) A sum�rok hitvil�ga nemcsak az akkadokn�l �l tov�bb de a bika megtal�lhat� a kr�tai civiliz�ci�ban is, �s a Biblia is Ur v�ros�b�l sz�rmaztatja �brah�mot, �s sokat merit babiloni forr�sokb�l. A sum�r kult�ra sok �tt�telen kereszt�l szerves r�sze az eur�pai civiliz�ci�nak. (Babiloni vall�s hangulat�t ig�zik a k�pek alatti MP3 felv�telek) Agyag t�bl�kra �rtak jobbr�l balra �rt "balkezes" �k�r�sos sz�tag jelekkel.

A jelek annyira hirtelen jelennek meg, hogy az sem kiz�rt egy m�gus tal�lm�nya volt az �r�s, amit azt�n a t�bbi is �tvett. Nemcsak �r�ssal rendelkeztek, de iskol�kkal is, innen ismerj�k az els� "iskolai dolgozatot", melyben egy di�k leirja hogy f�l a tan�r�t�l. aki ha rosszul ir,megfenyiti. Hozz�juk k�t�dik a legels� irodalmi m� a >>> Gilgames eposz. Fejlettek voltak a csillag�szati ismereteik, a legr�gibb csillag, csillagk�p nevek is t�l�k erednek. T�l�k sz�rmazik a napt�r, a k�r 360 fokra oszt�sa, ismert�k a Pit�gor�sz t�tel�t is. A term�nyek eloszt�sa miatt az oszt�s tudom�nya volt k�l�n�sen fejlett, a k�nny� oszt�st szolg�lja a 360-as sz�mrendszer�k is. Feltehet�leg a javak lajstromoz�s�t szolg�lt�k az els� m�g megfejtetlen �r�s rendszereik, �s csak k�s�bb jelentek meg az ig�k. Nyelv�k a magyarhoz hasonl� agglutin�l� nyelv volt ( sok azonos rag is van a magyar nyelvvel �s igen nagysz�m� sz� azonos sum�r szavakkal a magyar nyelvben.) Nyelv�k megfejt�s�t a k�tnyelv� - akkad �s sum�r nyelven irt t�bl�knak k�sz�nhetj�k. Babilon felemelked�se ut�n a sum�r n�pess�g fokozatosan elt�nt, de az akkadok a sum�rt, mint szent templomi nyelvet haszn�lt�k tov�bb �s meg�rizt�k a tan�t�mestereik kult�r�j�t.

SUM�ROK EREDETE A sum�rok-sum�rok, eredete a hivatalos, t�rt�net tudom�ny nem kiel�g�t�en megv�laszolt k�rd�se. K�l�nf�le felt�telez�sei vannak arr�l, hogy honnan j�hettek a ma sum�r n�ven illetett emberek Mezopot�mia d�l- keleti r�sz�re, de ezek a hipot�zisek a t�nyekkel ellentmond�ak. A Tigris �s az Eufr�tesz foly�k ment�n �ltek emberek Ur, Uruk, Umma, Lagas, Eridu �s Nippur alap�t�sa el�tt is. Ezt a n�pess�get Legh�resebb lel�helyr�l AL-UBAID kult�r�nak nevezik a r�g�szek. A kult�r�hoz nagyban hasonl� m�velts�geket tal�lunk eur�zsia szerte. T�bbek k�z�tt a Magyarorsz�gr�l k�r�s kult�rak�nt le�rt n�pess�g is hasonl� r�g�szeti anyagokat hagyott h�tra, mint az, amely Mezopot�mi�ban a sum�r v�ros�llamok kora el�tt �lt . Hogy ez a n�pess�g honnan ered szint�n nem tiszt�zott! A k�t kult�rszintet egy hat�rozott kb 6000 �ves �rvizi horizont v�lasztja el, a sum�r ter�letek 700*150 km kiterjed�su r�sz�n. A r�teg geologiai saj�toss�gai olyanok, mint mikor egy nagy ter�let hirtelen sek�ly t�v�- tengerr� v�lik �s hosszabb ideig viz alatt marad. E r�teg felett vannak a sum�r-sum�r v�rosok Kis, Ur, Uruk, Umma, Lagas, Nipp�r, Eridu. A t�rt�nettudom�ny hipot�zise szerint a sum�rok betelep�l�se e r�teg keletkez�se ut�n t�rt�nt.Csakhogy a r�teg felett l�v� v�rosok nem falusi telep�l�sekb�l alakultak ki. Der�ksz�g� utc�kb�l �lltak, ny�legyenes falak hat�rolt�k oket, piramis alak� templommal k�zep�n . Ilyent nem hoz l�tre csak egy olyan civiliz�ci�, mely fejlett kult�r�val rendelkezik. Ahol ebben az id�ben fejlett kult�ra van a f�ld�n az �ppen ez a hely. Teh�t nem betelep�ltek oda a sum�rok, hanem egy a vil�gukat elpuszt�t� katasztr�f�t t�l�lve �petett�k �jj� azt, mostm�r t�k�letes rend szerint. Ez ellen a t�rt�n�szek azt az �rvet hozz�k fel, hogy a sum�rok nyelv�ben vannak idegen szavak, amiket feltehet�leg a ter�let kor�bbi lak�it�l vettek �t, �s n�h�ny telep�l�s n�v nem sum�r hangz�s�. Minden nyelvben vannak idegen szavak, �s a nyelv �lland� fejl�d�se miatt a legr�gebbi telep�l�s nevek annyira eltorzulnak, hogy m�r nem is eml�ksz�nk eredet�kre. Ez az �rv t�masztja al� azt felt�telez�st, hogy a sum�rok voltak a ter�let lak�i m�r az �z�nviz el�tt is. Persze a legk�zenfekv�bb dolog megtudnia a sum�rokt�l, ok mit mondanak arr�l honnan j�ttek, �s mi t�rt�nt val�j�ban. >>> Gilgames eposz.

A sum�r v�ros�llamok hanyatl�sa Term�szeti k�rnyezet v�ltoz�sa pecs�teli meg a sum�r v�ros�llamok sors�t. Az �nt�z�ses f�ldm�vel�s a talaj szikesed�s�hez vezet �s a foly�k vizhozama is fokozatosan cs�kken, megn�vekednek a v�rosok k�z�tti ellen�tek a csatorn�k tulajdonjog�n nem tudnak megosztozni. V�g�l Umma kir�ly�nak Lugalzaggesi Ensinek Lagas legy�z�s�vel ie.2340-ben siker�lt egyes�tenie uralma alatt a sum�r v�rosokat, de ie 2330-ban Sargon Aggade v�ros kir�lya legy�zte, �s siker�lt ideiglenesen eg�sz Mezopot�mi�t egyes�tenie. Sargon legend�ja kis�rtetiesen hasonlit a bibliai M�zes t�rt�nethez. Foly�ba teszik egy kos�rba, amely partra sodorja, a kir�lyi udvarba ker�l ahol az uralkod� a saj�t fiak�nt neveli fel. ( Term�szetesen j�val kor�bbi - �s minden bizonnyal az els� vagy m�sodik babiloni fogs�g idej�n k�lt�tt�k �t a t�rt�netet. ) Ebben a korban a sum�r v�ros�llamok lakoss�ga m�g t�lnyom� r�szt nem akkad �s Sargon hal�la ut�n fel is l�zadnak. Ekkor r�vid ideig l�tezik az egys�ges sum�r kir�lys�g. A v�zk�szletek azonban az �szakabbra l�v� akkad v�rosok fennhat�s�ga alatt vannak �s r�vid felvir�gz�s a k�s� sum�r renesz�nsznak nevezett korszak ut�n lehanyatlanak �s ism�t akkad uralom al� ker�lnek. A Babiloni Birodalom felemelked�s�vel p�rhuzamosan a leig�zott sum�r v�rosokban is az akkadok ker�lnek t�bbs�gbe �s r�videsen a sum�r nyelv csak papi haszn�latban marad meg. Az akkadoknak k�sz�nhet� hogy a sum�r nyelv a k�s�bbi korokban is fennmaradt m�g az assz�r uralom idej�n is. Minden bizonnyal a sum�r n�pess�g egy r�sze elhagyja a folyamv�lgyet �s r�szben a mediterr�n ter�leteken, r�szben a tengeren t�l Indi�ban r�szben pedig �szakon �zsi�ban, szk�ta ter�leteken m�s magaskult�r�k elind�t�ja lehetett. A migr�ci�ban els�sorban papi-katonai r�teg, �s term�keny ter�leteket keres� f�ldm�vesek vesznek r�szt. Ebben az id�ben terjed el a f�ldm�vel�s az eur�zsia-sztyepp�n, �s alakul ki a helyi kult�r�k �s a mezopot�miai telepesek bev�ndorl�s�b�l a szk�ta kult�ra, �s ez az a kor, amikor a kr�tai civiliz�ci� is felvir�gzik. Akkad felemelked�s�n�l is minden bizonnyal sum�r papok voltak a v�rosok alap�t�i, �k alak�tj�k ki a templom gazdas�got amit azt�n akkad sz�rmaz�s� tan�tv�nyaik vezetnek tov�bb. ugyan ilyen hat�st lehet felt�telezni a Szir-Darja Amu-Darja foly�k vid�k�n ahol a term�szeti k�rnyezet hasonl� a folyamk�zihez, �s amely a szk�ta kult�ra k�zpontja volt. Feltehet�en a magyars�g �sei ezen a ter�leten �l� az ie. III �vezred folyam�n elsum�rosodott n�pess�g, �s ez magyar�zza a nyelv�nk szavainak �s nyelvtan�nak nagyfok� hasonl�s�g�t az �si agyagt�bl�k nyelv�hez, �s a magyar �s �ltal�ban a szk�ta vall�sok hasonl�s�g�t a babiloni vall�shoz. A kr�tai civiliz�ci� �s a korai g�r�g kult�ra hasonl�s�g�t a folyamk�zihez szint�n a papi r�teg kiterjedt kapcsolatai �s messze f�ld�n keresett tud�sa magyar�zza. A sum�r civiliz�ci� nemcsak volt vir�gzott �s elt�nt, hanem a t�bbi kult�ra elind�t�ja is volt, felteht�leg m�r a v�ros�llamok megalap�t�sa el�tti id�ben is megl�v� kapcsolatai r�v�n. A sum�rok magukra nem haszn�lt�k a sum�r nevet, hanem a Ku-Mag-Ari kifejez�st, ami anyit jelent, hogy a tud�s (Mag-M�h ) "isteni fens�bbs�g" n�pe.