It�lia megh�dit�sa, f�ldszerz� h�bor�k: Ahogy a g�r�g�knek az els� ellenfeleik a pelazg tan�t�mestereik voltak, �gy a latinoknak is az etruszkok voltak az els� ellens�geik. Ahogy Ath�n, mint Kr�ta elpuszt�t�ja v�lt az els� g�r�g v�ross�, �gy R�ma is Veinek a legjelent�sebb etruszk v�rosnak az elfoglal�s�val tett szert vezet� szerepre Kr.e. 396-ban. Hasonl�an a sum�rokhoz �s a g�r�g�kh�z, ahol az egys�ges �llam helyett v�ros�llamokat tal�lunk, az etruszkok sem alkottak egys�ges kir�lys�got. Ez lehet�v� tette a r�maiaknak, hogy egyenk�nt gy�zz�k le �s vonj�k uralmuk al� a n�lukn�l fejlettebb kult�r�j� ter�leteket. H�res uralmi m�dszer�k a "divide et impera", oszd meg �s uralkodj volt. A f�gg�s�g�kbe ker�lt v�rosokkal elt�r� tartalm� szerz�d�seket k�t�ttek, hogy ezek egym�st igyekezzenek t�llihegni a R�m�nak val� engedelmess�gben. It�lia bels� egys�g�nek megteremt�se a kev�ss� tagolt f�ldrajzi k�rnyezetnek, �s a hat�konyabb korm�nyz�snak k�sz�nhet�en gyorsabban, �s k�ls� er� n�lk�l ment v�gbe. R�ma t�volabb volt a nagy keleti birodalmakt�l is, nem esett a perzsa birodalom hat�sugar�ba, �s a kezdetekben vele hasonl� m�ret� ellenfelekkel kellett szemben�znie. Kr.e.387-ben �j ellens�g jelenik meg az It�li�ba bet�r� gallok, kik R�m�t is elfoglalj�k. Birodalom buk�s�ig h�d�t� nem foglalja el R�m�t. A gallok gyorsan visszavonulnak. Az etruszkok legy�z�s�ben �ket seg�t� latin �s szabin sz�vets�geseiket az Kr.e. 343-291 k�z�tti h�bor�kban hajtj�k uralmuk al�. A d�l-it�liai g�r�g�kkel, illetve legjelent�sebb v�rosukkal v�vott h�bor�ban a p�nok a sz�vets�geseik, egy�tt gy�zik le a g�r�g�k seg�ts�g�re siet� Pyrrhossz epiroszi kir�lyt (ie 282-272). Kr.e. 264-ben gyakorlatilag eg�sz It�lia R�ma f�gg�s�g�be ker�l. �szrev�tlen�l v�ltak a r�maiak a F�ldk�zi-tenger leger�sebb hatalm�v�, sem Maked�nia sem Karthag� nem ismerte fel a fenyeget� vesz�lyt.

A P�n h�bor�k

A k�t egykori sz�vets�ges v�ros�llam, a keresked�-iparos Karthag� �s a kor�bban alpvet�en f�ldm�vel� R�ma �sszecsap�sa, �lethal�l harc� v�lt, t�t a F�ldk�zi-tenger nyugati medenc�je feletti uralom megszerz�se volt. M�g m�s �llamok �s v�rosok ink�bb beh�doltak R�m�nak addig Karthag� nem k�rt a "Pax R�mana"-b�l, �s ink�bb a biztos pusztul�st v�lasztotta. A konfliktus kezedet�n Kathag� t�nt er�sebbnek. Sokkal gazdagabb volt, mint R�ma, hatalmas zsoldos serege volt �s sok gyarmata. R�m�nak ezzel szemben a kisbirtokos paraszts�gb�l szervezett gyalogos l�gi�i alkott�k a f�lelmetes erej��t. Karthag� b�zott tengeri halm�ban, �s a h�bor� kezdet�n a karthag�i nagytan�cs azt az elbizakodott kijelent�st tette, hogy a r�maiak a tengerbe sem m�rthatj�k a kez�ket az � enged�ly�k n�lk�l. Ez a tengeri f�l�ny v�g�l a r�mai tengeri hatalom ki�p�l�s�t seg�tette el�. Ez pedig kedvezett a r�mai keresked� �s iparos r�teg meger�s�d�s�nek, amelynek alapvet� �rdeke volt a kereskedelmi vet�lyt�rs megsemmis�t�se.

Az els� p�n h�bor� Kr.e. 264-241 A n�peket k�s�bb sem igaz�n izgatta, hogy mennyire igazs�gos az az ok, ami�rt a h�bor� kit�rt. R�ma egy it�liai eredet� zsoldos sereg �s Syracusa g�r�g v�ros vit�j�ban l�nyeg�ben egy martal�c csapat v�delm�ben l�pett h�bor�ra Karthag�val, de a t�t a Szicilia feletti uralom megszerz�se volt. Kezdetben a Karthag�i flotta sikerrel tartotta t�vol a r�maiakat, de egy tengeri vihar egy karthag�i hadihaj�t sodort r�mai partjaihoz, ezt a r�maiak lem�solt�k �s a, mint�j�ra �p�tettek �j flott�t maguknak. M�g �gy is a karthag�iak voltak el�nyben vel�k szemben, mert a r�maiak nem voltak olyan tapasztalt �s �gyes haj�sok, mint �k. A Karthag�i haj�k is a t�voli harcra alapoztak g�r�gt�zet haszn�ltak �s �j�szokat, k�gy�kkal t�lt�tt kosarakat dob�ltak az ellens�ges haj�k fed�lzet�re, �s �gy pr�b�ltak man�verezni, hogy az ort�k�j�kkel oldalba kaphass�k az ellens�ges haj�t. A r�maiak taktik�ja ezzel szemben egy �j tal�lm�nyuk, a csap�h�d alkalmaz�s�ra �p�lt. Az ellens�ges haj� oldal�hoz man�vereztek, leeresztve a csap�hidat, gyalogosokat k�ldtek az ellens�ges haj� elfoglal�s�ra. A taktika v�g�l is azt eredm�nyezte, hogy m�g a k�thag�i flotta folyamatosan apadt, addig a r�mai gyarapodott. A r�mai seregek a sz�razf�ld�n elfoglalt�k szicilia nyugati fel�t, Hannib�l apj�nak Halmikar Barkasznak a serege a sziget nyugati v�g�be szorult vissza. A r�maiak expedici�s sereget tettek partra afrik�ban, amit ez�ttal m�g siker�lt sz�tverni�k p�noknak, de a r�maiak a tenger fel�l blok�d al� vett�k a sziciliai sereget. A felment�s�re k�ld�tt Karthag�i flotta veres�get szenvedett, �s a k�rthag�iak b�k�t k�rtek. Az elfoglalt Szicilia, Szardinia �s Kozika r�mai provincia lett, azaz a "r�mai n�p k�z�s tulajdona". K�rt�g�nak s�lyos hadisarcot kellet fizetnie, de az anyagi vesztes�geket hamar p�tolta hispaniai ez�stb�ny�i r�v�n. Ennek a tartom�nynak a korm�nyz�ja volt Hannibal, aki tudatosan k�sz�lt a R�m�val val� lesz�mol�sra.

A m�sodik pun h�bor� Kr.e.218-201 R�ma t�rt�net�nek legkritikusab peri�dus�t �lte �t a m�sodik p�n h�bor� sor�n. Hannib�l a hisp�nia hegyi t�rzseib�l verbuv�lt zsoldos sereggel, afrikai numidiai lovass�ggal �s az It�liai n�pek R�ma ellen l�zit�s�val pr�b�lta legy�rni a hatalmas ellenf�lt. Ezek az eml�tett hegyi t�rzsek lehetnek a baszkok �sei, akik Nagy k�roly sereg�t is megt�ncoltatt�k. R�ma tartott Hanib�lt�l ez�rt s�vets�get k�t�tt a K�rthag� ter�letek k�zelben fekv� Saguntum g�r�g v�rossal. Hannib�l ezt megt�madta, mire R�ma hadat �zent. Ezzel a l�p�ssel tulajdonk�ppen saj�t v�ros�t k�nyszer�tette h�bor�ra Hannib�l. Mivel R�ma tengeri t�lereje nagy volt, f�lig afrikaiakb�l �ll�, meleghez szokot sereg�vel Hisp�ni�n, Galli�n �s az Alpokon �tkelve, 6 h�napi menetel�s ut�n, Kr. e. 218 �sz�n, 20000 ezer gyalogossal �s 6000 lovassal 3 megmaradt elef�nttal meg�rkezett �szak It�li�ba. Itt a Trebbia foly� patj�n�l megverte a meglepett r�mai seregeket, �s a ter�let lak�ib�l felt�lt�tte a sereg�t. �ttelelt, de nem tudta a gallokat r�venni az �ltal�nos R�ma ellenes felkel�sre. K�vetkez� �v, Kr.e.217 tavasz�n Eturi�ban a Trasimeneus t� mellett �tk�z�tt meg a r�mai seregekkel, akikre katasztr�f�lis veres�get m�rt. A r�maiak vez�re Quintus Fabius Cunctator ellen�llva a t�megek �s a szen�tus nyom�s�nak, ker�lte vele az �ssze�tk�z�st, szorosan a pun sereg nyom�ban j�rt, hogy megakad�lyozza hogy Hannib�l �lland� b�zist �p�thessen ki mag�nak. Kr.e. 216-ban Hannib�lnak siker�lt v�g�l Canne mellett csat�ra k�nyszer�tenie a r�maiakat, �s ism�t megvernie �ket, de egyre jobban elszigetel�d�tt.

A v�ros v�delm�ben fontos szerepe volt a h�res g�r�g term�szet tud�snak Archimedesnek is, akiknek k�haj�t�g�pei �s szerkezetei h�tr�ltatt�k a v�ros elfoglal�s�t egy alkalommal egy t�kr�kb�l �ll� szerkezettel m�g egy r�mai haj�t is siker�lt felgy�jtania.   Ezt az�ta se tudta senki megcsin�lni! H�res az utols� mondata amit �ll�t�lag a h�zaba beront� �s az �t meg�l� r�mai l�gion�riusnak mondott: "Ne zavard a k�reimet" r�mai ellent�mad�s Kr.e.212 ben elesett Syracusa v�rosa, mely Hannib�l t�mad�sa nyom�n fell�zadt a r�maiak ellen. A r�maiak kihaszn�lva tengeri f�l�ny�ket t�mad�st ind�tottak hisp�nia ellen, ez�ltal elv�gt�k Hannib�l ut�np�tl�s�t, K�rthag� pedig elvesztette a h�bor� folytat�s�hoz sz�ks�ges forr�sokat. (Kr.e.206 metaurusi csata.) A kor�bban riadalmat okoz� elef�ntok az �kor tankjai is alkalmatlannak bizonyultak a r�mai parasztokb�l verbuv�l�dott seregek ellen, aki hamar megtanult�k hogyan lehet az �ket megriasztani.Hannib�l serege t�bbsz�r is megk�zelitatta R�m�t de el�g ereje nem volt ahhoz, hogy tart�san ostromolhassa. Miut�n Karthag� kifulladt Plubius Cornelius Scipio vezet�s�vel expedici�s sereg sz�llt partra afrik�ban. A kartag�iak hazahivt�k Hannib�lt, aki t�red�k sereg�vel kellett �tkeljen - az It�liai sz�vets�geseket nem vihette mag�val. Kr.e.202 ben Zama mellett veres�get szenvedet a r�mai seregekt�l.

A Harmadik p�n h�bor� Kr.e.149-146 Karthag� elvesz�tette minden gyarmat�t, nem tarthatott flott�t, h�bor�t csak r�mai enged�lyel viselhetett, �s tekint�lyes hadisarcot kellett fizetnie. Mag�t Hannib�lt sz�m�zt�k Karthag�b�l, � R�ma ellenes uralkod�k udvaraiban keresett mened�ket, �s tov�bb harcolt a gy�l�lt ellenf�l ellen. Hannib�l t�mad�sa, a veres�ge ellen�re is, a r�maiakat Karthag� elpuszt�t�s�ra �szt�n�zte. Egy befoly�sos szen�tori csoport, Portius Cato vezet�s�vel usz�tott a v�ros v�gs� elpuszt�t�s�ra. Cato minden besz�d�t azzal fejezte be "Ceterum conseo Cartaginem esse dellendam" - K�l�nben �gy gondolom Karthag�t el kell pusztitanunk. A n�pgy�l�sek �s a demokratikus test�letek r�v�n mind a r�maiakn�l mind a g�r�g�kn�l nagy fontoss�gra tettek szert a j� sz�nokok. Ez a demokr�cia fogyat�koss�gai k�z� tartozik - annak hisznek, aki a legjobb hazug! R�mai biztat�sra Masinissa Numidiai kir�ly �lland�an zaklatta a k�rthag�i �ltetv�nyeket, de R�ma nem adott enged�lyt K�rthag�nak a h�bor�ra, mikor azok m�gis fegyvert fogtak a numidiaiak ellen, R�ma hadat �zent. Mikor a K�rthag�iak elfogadt�k a r�maiak b�kefelt�teleit, tuszok ad�s�t, fegyverek kiszolg�ltat�s�t, a r�maiak azt k�vetelt�k t�l�k, hogy rombolj�k le v�rosukat �s a sivatag belsej�ben a tengert�l 10 m�rf�ld t�vols�gra �p�tsenek �j v�rost. Ekkor hat�rozt�k el magukat a k�rthag�iak a v�gs�kig val� ellen�ll�sra. Tudt�k r�juk a Vae victis - a jaj a legy�z�tteknek �rv�nyes. Nem rem�lhetnek kegyelmet, legfeljebb megal�z� rabszolgas�got a r�maiakt�l, ami helyett ink�bb a bitzos hal�lt v�lasztott�k. A r�mai t�mad�st a Zamai gy�z� Scipio Africanus fogadott fia Scipio Aemelianus vezette. A Karthag�iak h�siesen ellen�lltak a n�k odaadt�k �kszereiket hogy fegyvert v�s�roljanak, lev�gatt�k a hajukat hogy haj�k�telet fonjanak bel�le, de minden hi�ba volt. A v�gs� t�mad�s l�ng �s v�r�z�n�t a 200000 lakosb�l csak 50000 �lte t�l, akiket a r�maiak rabszolg�nak adtak el. Az ostroml� katon�kat id�nk�nt le kellett v�ltani mert m�g a kegyetlen l�gion�riusoknak is tul sok volt az az iszonyatos puszt�t�s amit v�ghezvittek. Nemegy k�rth�g�i saj�t maga gy�jtotta fel a h�zat, hogy benne �gjen ink�bb el,�s ne esen r�mai k�zre. A v�rost f�ldig rombolt�k f�ldj�t felsz�ntott�k, s�val hintett�k be, �s �tkot mondtak mindenkire, aki �jra fel akarn� �p�teni. Ehhez hasonl� m�ret� kegyetlen puszt�t�st csak az amerikai atomt�mad�sok vittek v�ghez.

r�mai terjeszked�s keleten

A punokon aratott gy�zelm�t R�ma arra haszn�lta fel, hogy a F�ldk�zi-tenger keleti medenc�j�re is kiterjessze az uralm�t. A Maked�n h�bor�ban R�ma azt haszn�lta fel, hogy a maked�nok �ltal korm�nyzott g�r�g�k el�gedetlenek voltak a helyzet�kkel �s el szerettek volna szakadni a maked�n f�gg�sb�l. A Hannib�l t�mad�sa idej�n g�r�g n�t �s f�rfit fel�ldoz� r�maiak, mint a g�r�g�k felszabad�t�i l�ptek fel a Kr.e.200-196 k�z�tt tart� Maked�n h�bor�ban. Publius Sulpicius Galba vezet�s�vel Kr.e.200 ban r�mai l�gi�k �rkeztek a balk�nra, de k�t �vig nem t�rt�nt d�nt� �tk�zet a r�maiak �s a maked�nok k�z�tt. Ez alatt az id� alatt a maked�nok g�r�g seg�dcspatai elhagyt�k a maked�n sereget �s a g�r�g v�rosok szembefordultak a maked�n kir�llyal. Kr.e.197 Cynoscephalae csat�ban, a sereg vezet�s�t �tvev� Titus Quinctius Flamininus consul veres�get m�rt F�l�pp maked�n kir�ly sereg�re. A verhetetlennek hitt egy t�mbben mozg� maked�n falanx-szal szemben hat�konyabbnak bizony�lt a r�maik szint�n falat alkot�, de kisebb csapatokb�l �ssze�ll� hadrendje. Az isztmoszi versenyeken maga a gy�ztes r�mai hadvez�r jelentette be a g�r�g v�ros�llamok f�ggetlens�g�t. Ez ut�n Sz�ria a seleukoszok birodalma k�vetkezett, mely ellen annak riv�lis�val a ptolemaioszok Egyiptom�val sz�vetkezve harcolt R�ma. Ennek visszaszorit�sa ut�n, az ism�t er�re kap� Maked�nia leig�z�sa k�vetkezett, amely Kr.e.148-ban r�mai provincia lett. Kr.e.146-ban, K�rthag� elpuszt�t�s�nak �v�ben, G�r�gorsz�g is r�mai provinci�v� v�lt. A kor�bban �nn�n l�t��rt harcol� R�ma a vil�g megh�d�t�s�ra t�r� kegyetlen birodalomm� v�lt. A kegyetlens�g �ltal�nos emberi tuljdons�g �s k�l�n�sen az ok�rban jellemz� volt, de r�maiak uralmi v�gya az assz�rok�hoz, perzs�k�hoz, g�r�g�k�hez hasonl�an az eg�sz vil�g leig�z�s�t c�lozta, �s a r�maiak kegyetlens�g�kben nem ismertek hat�rt. A r�maiak hadi sikerei azonban alapvet� v�ltoz�sokat is elind�tottak a t�rsadamukban.