Kedvesemnek
Hvs szell fjja a fk lombjait,
Egy madr szttrja szrnyait.
Szllni akar el innen, messzire,
A szl tfsli tollait tvirl hegyire.
A madrka kecsesen szlldogl,
Mg kedvese ablaka eltt meg nem ll.
Hegyes csrvel kopogtat az ablakon,
Pici lbacskival tapos a prknyon.
h, br n lehetnk e-piciny madr,
Ki egsz nap csak kedvesre vr.
llnk itt egy vig is, ha kellene,
Ha az n kedvesem ablaka lenne.
Egy rny jelenik meg a fk alatt,
Oly des mint egy mzes falat,
Mint egy medvebocs, ki jtszik az jben,
Mint tndkl szivrvny a fnyben.
Felm szalad, szttrja karjait,
A sr kd bebortja lbait.
Szorosan tlel, cskot lehel ajkamra,
Nem vgytam mg gy az letben msra!
|