A knyv
A Gyrk Ura Tolkien rdekldsi kreibl, azok mlyebb kutatsbl indult (nyelvszet, valls, klnsen a rmai katolikus, mesk, skandinv s kelta mitolgia). Megdbbent rszletessggel teremtette meg Kzpfldt, annak mitolgijt, a birodalmak trtnelmt, a karakterek leszrmazsi tblzatait, a hasznlt nyelveket, rnkat s naptrakat. Nhny kiegszt anyagot elhelyezett a knyv fggelkben, a mitolgit pedig belesztte egy hatalmas, bibliai stlus mbe, amelynek A szilmarilok cmet adta.
J. R. R. Tolkien egyszer gy jellemezte A Gyrk Urt, mint “alapveten vallsos s katolikus m”, amikor bartjnak, az angol jezsuita Robert Murray atynak rt. (J.R.R. Tolkien levelei, 142.) Nagyon sok teolgiai tma jelenik meg az elbeszlsben: a j s a rossz harca, a gyenge harca az npusztt gonosz felett, kegyelem gyakorlsa, hall s halhatatlansg, feltmads, megvlts, bnbnat, nfelldozs, szabad akarat, alzat, igazsg, bartsg, hatalom s gygyts. Az irgalom s sznalom magasztos ernyei, melyeket Bilb s Frod Gollammal szemben mutatnak gyzelmet hoznak; a Miatynk szavai, “s ne vgy minket ksrtsbe, de szabadts meg minket a gonosztl” jrtak Tolkien fejben, amikor Frod s az Egy Gyr hatalmnak harcrl r (Levelei, 181 s 191)
Tbbszr kijelentette, hogy mve nem allegria, tbbek kztt mve elszavban is. Ennek ellenre sok spekulci hangzott el arrl, hogy az Egy Gyr az atombomba allegrija lenne, br ez a felttelezs nem llja meg a helyt alaposabb elemzsekkor. Mieltt az atombombt bevetettk, 1945. augusztus 6.-n ill. augusztus 9.-n, a knyv nagy rsze mr kszen volt a befejezs tervvel egyetemben – ez teht semmikppen nem lehetett a Gyr teletnek alapja. Viszont komoly szerepe van a trtnetben a j, gpestett hadvisels rmnek, Tolkien az I. vilghborban szerzett tapasztalatai alapjn. A klnleges mdon tenysztett ork hadsereg fejldsnek s az ennek rdekben trtn krnyezetpuszttsnak felhangjai modern vilgunkat idzik.
A Gyrk Ura cselekmnye elz knyvre, A hobbitra pt, de a knyvben szmos utalst tallunk A szilmarilok esemnyeire s szereplire. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
