R�ma Kezdetei

It�lia term�szeti adotts�gai,n�pei > >>G�r�gorsz�ghoz hasonl�ak<<< It�li�t is tenger veszi k�r�l, �szakr�l z�rt a ter�letet, magashegys�g az Appeninek uralja. L�nyegesen t�bb a f�ldm�vel�sre alkalmas ter�let, a foly�k b�viz�bbek. A P� hossz� is, de alf�ldj�n nem alakult ki a mezopot�miaihoz hasonl� magas kult�ra, mint keleten. Kevesebb a sziget �s kevesebb a biztons�gos kik�t�. Maga a Tyrr�n tenger �s az Adria is viharosabb, mint az �gei tenger. A f�ldm�vel� kult�ra a G�r�gorsz�ggal k�zel egy id�ben jelenik meg, de nem v�lik olyan szervezett�, mint G�r�gorsz�gban. Itt nincs templomi gazdas�g, a f�ldek nemzets�gi, csal�di tulajdonban vannak. Kereskedelm �s az ipar is csak j�val k�s�bb vir�gzik fel. A t�rsadalmi fejl�d�s lassabban indul meg, mint g�r�g f�ld�n. Ahogy a g�r�g�k t�rt�net�t, a pelazg kult�r�val kell kezden�nk, �gy a r�maiak t�rt�net�t az etruszkkal. Hasonl�an a g�r�g kult�r�hoz, a latin is egy �t megel�z�, n�la fejeletteb kult�r�nak k�sz�nheti a l�t�t. A r�maiak sokat tanultak a g�r�g�kt�l is, de m�g t�bbet az etruszkokt�l. >>> Etruszk Kult�ra <<< A latin �s szabin t�rzsek el�bb telepedtek meg it�li�ban, mint az etruszkok. A latin �s szabin nemzets�gek az achai t�rzsek g�r�gorsz�gi megjelen�s�vel egy id�ben Kr.e.2000 t�j�n �rkeztek it�li�ba. Fetehet�en, a g�r�g�k �shaz�j�hoz k�zeli ter�letr�l sz�rmaznak, ugyanis a latin �s a g�r�g k�zeli rokon nyelvek az indoeur�pai nyelvek csal�dj�ban. A k�t civiliz�ci� tanulm�nyoz�sa sor�n mindig c�lszer� �sszehasonl�t�st tenni, az�rt is, mert a g�r�g a kelet-eur�pai, a latin kult�ra pedig a nyugat-eur�pai m�velts�g alapja lett. Mind a k�t n�pre jellemz� volt a kegyetlens�g, m�s n�pek legy�z�se, egyfajta fels�bbrend�s�gi tudat, amely sajnos mind a keleti, mind a nyugati kult�r�ba �tker�lt. k�z�s von�s az is, hogy mind a g�r�g kult�rk�rben, mind a latin kult�rk�rben a kereszt�nys�g v�lt az uralkod� vall�s�. A g�r�g�k eg�szen krisztus ut�n 1000-ig megel�zt�k fejletts�gben a nyugatot. A latin kult�ra fejl�d�se k�s�bb indult, de gyorsabb volt, �s a r� �p�l� nyugati-eur�pai kult�ra is gyorsabban bontakozhatott ki.

A latinok a tiberis foly� viszonylag sik vid�k�n �l� f�ldm�vel� t�rzsek, a szabinok pedig az appeninek hegyei k�z�tt �l� p�sztorkod� t�rzsek voltak. A r�mai mond�k tan�s�ga szerint R�ma alap�t�s�nak idej�n a szeg�ny f�ldm�vel� latinok voltak a gazdag �llattart� szabinok szeg�ny rokonai. V�rosi kult�r�nak csak a kezdetei f�gyelhet�ek meg n�luk, mikor Hell�szban vir�gzik a Kr�tai kult�ra �s a m�k�nei civiliz�ci�.Vagy 800 �vig �lnek a bab�rjaikon ezek a t�rzsek. Mivel a k�t n�p, a g�r�g �s a latin nagyon hasonl� karakter�, biztosak lehet�nk benne, a m�k�nei kult�ra sem j�hetett volna l�tre a minoszi kult�ra hat�sa n�lk�l, ahogy a r�mai is, keleti hat�sra sz�letett meg, m�gpedig val�sz�n�leg ugyan annak a k�z�ss�gnek a hat�s�ra. >>> Tr�jai h�bor� - Aeneis mond�ja <<< A folyamatok meg�rt�s�hez sz�ks�ges az etruszk kult�ra ismertet�se is, de ezekr�l a k�rd�sekr�l itt le�rtak csak r�szben elfogadottak Mindenki d�ntse el maga mit fogad el bel�le �s mit nem.

Az etruszkok megjelen�se A d�rok d�lrevonul�sakor, ie 1200 k�r�l jelennek meg az etruszkok it�li�ban, akkor mikor Tr�j�nak a h�res ostroma volt. A hivatalos t�rt�nelem semmi biztosat nem mond arr�l honnan �rkeztek it�li�ba. Az Etruszkok nyelve ismeretlen, annak ellen�re hogy �r�sukat siker�lt megfejteni, ez r�na-rov�s�r�s. Az ismert jelent�s�g� szavaikb�l nem lehet meghat�rozni, milyen nyelvcsal�dhoz tartoztak, ismeretlen a nyelv�k nyelvtana. Feltehet�leg, a r�maiak eredet mond�ja az Aeneis, tulajdonk�ppen az etruszkok It�li�ba �rkez�s�t �rja le. M�g �szak It�li�t, az etruszk el�kel�k korm�nyozt�k addig d�l-It�li�t ellept�k a g�r�g poliszok. Jellemz� a g�r�g�kre, hogy a vel�k rokon latinokat is, mint m�veletlen barb�rt kezelt�k, �s ezt a kifejez�st haszn�lt�k a latinok is a germ�n �s kelta t�rzsekre, akik szint�n k�zeli rokonaik. Val�j�ban a g�r�g�k �s a latinok voltak a m�veletlenek az etruszkokhoz �s pelazgokhoz k�pest. M�g az akkadok, hasonl� helyzetben a sum�rokra, mint mestereikre n�ztek fel, �s mindent megtettek nyelv�k meg�rz�s�re, addig a latinok �s g�r�g�k semmit sem tettek ennek �rdek�ben.

>>> Vall�sos vil�gk�p <<< Mind a k�t n�p, a g�r�g �s a latin vall�sos vil�gk�pe hasonl�, emberarc� sokistenhit, amit mind a ketten minden bizonnyal a tan�t�mestereikt�l vettek �t. Az eredeit �svall�s a latinokn�l �s a g�r�g�kn�l is a germ�nok ember�ldoz� kegyetlen vall�s�val lehet rokon. Az ember�ldozat el�fordul a g�r�g mondavil�gban is, Tr�jai h�bor� t�rt�nete mikor �rtemisz istenn� szarvas�nak elejt�se miatt, Agamemnon sp�rtai kir�lynak a saj�t le�ny�t, Iphig�ni�t kell fel�ldoznia engesztel�s�l a haragv� istens�gnek. Mind a bibli�ban, mind a g�r�g-r�mai mondavil�gban gyakori k�p a saj�t gyermek fel�ldoz�sa. Ennek egy szelidebb - kereszt�nyibb fom�ja, mikor az Isteni seg�ts�g�rt cser�be, f�leg a le�nygyermeket, kolostorba adj�k. A r�maiak is visszat�rtek �si barb�r ritusukhoz, mikor Hannib�l fenyegette �ket. Ekkor egy-egy gem�n �s egy-egy g�r�g n�t �s f�rfit temettek el elevenen, �ldozatul a hadistennek, �pp �gy ahogy ez a germ�nok k�z�tt is szok�s volt. (�k legal�bb nem a saj�t gyermek�ket �lt�k meg.) K�s�bbi korokban a latin isteneknek g�r�g megfelel�ket tal�ltak �s ezt az elj�r�st alkalmazt�k m�s sokistenh�v� n�p eset�n is. A konfliktus helyzet csak az egyistenh�v� vall�sokkal, a judeizmussal �s a kereszt�nys�ggel val� tal�lkoz�skor l�pett fel a cs�sz�rkorban. A g�r�g �s r�mai pantheon k�z�tti k�l�nbs�g legszembe�tl�bb eleme, hogy m�g a g�r�g�k az isteneket egy magas hegy - az olimposz lak�inak k�pzelt�k, addig a r�maiak a bolyg�kkal �s a csillagokkal azonos�tott�k �ket. Ez k�zelebb �ll a mezopot�miai istenk�phez, mint a g�r�g. A f�isten�k Jupiter val�ban a legnagyobb bolyg�, a Mars nev�t a v�r�s szin�nek k�sz�nheti, a v�nusz pedig val�ban a legszebb l�tv�nyt ny�jt� bolyg�.Ezt a r�mai hagyom�nyt k�vett�k a csillag�szok az Ur�nusz, Neptunusz, Plut� n�vad�s�n�l is �s a kisbolyg�kn�l is.

R�ma alapit�sa, az etruszk kir�lyok el�z�se: R�ma kir�lyai, a hagyom�ny szerint:  Kr.e.534-509 Lucius Tarquinius Superbus  Kr.e.578-534 Servus Tullius  Kr.e.616-578 Lucius Tarquinius Priscus  Kr.e.642-616 Ancus Marcius  Kr.e.673-642 Tulus Hostilus  Kr.e.715-673 Numma Pompilus  Kr.e.753-715 Romulus - Titus Tatius-szal Az etruszkok azok, akik csatorn�kat �p�tenek, elkezdik lecsapolni a mocsarakat, v�rosokat alap�tanak, k�zt�k R�m�t is Kr.e. 753-ban. Ekkor m�r a g�r�g�k tul vannak a d�r inv�zi�t k�vet� hanyatl�s kor�n, az Kr.e.776-ban rendezett els� olimpi�n. A fejlettebb f�ldm�vel�s, �lelemb�s�g, felgyors�tja a latin t�rzsek fejl�d�st. A r�maiak mond�i szerint h�t kir�lyuk volt,akik feltehet�en - az alap�t� Romulusz �s R�musz is, etruszkok voltak,biztosan ezt csak az utols� h�rom kir�lyr�l tudjuk. Ezek a kir�lyok a latin f�ldm�vel�, patricius nagycsal�dokb�l kiker�l� szen�tussal egy�tt korm�nyoztak, hasonl� m�don, mint a m�k�nei kor kir�lyai G�r�gorsz�gban. A kir�ly, akit isteni sz�rmaz�sunak tekintettek, volt a f�vez�r �s a f�pap csak�gy, mint a m�k�nei �s minoszi kult�r�ban, vagy a sum�r v�ros�llamokban. M�r a legr�gibb id�kben is volt n�pgy�l�s, de ennek tagjai nem egyenk�nt szavaztak, hanem csal�di sz�vets�gek szerint. A r�mai t�rsadalomban a nemzets�gi t�rsadalomb�l fakad�an sokkal nagyobb szerepet j�tszik a csal�d. ( A mai napig is It�li�ban a csal�di kapcsolatok sz�m�tanak, m�g a maffia is csal�dokra �p�l, de ez megf�gyelhet� szinte valamenyi indoeur�pai n�pn�l.) A legel�kel�bb, leggazdagabb csal�dok alkott�k a patriciusukat, nev�k a a pater familias - csal�dapa kifejez�sb�l ered. A t�rsadalom m�sodik r�teg�t a kliensek - hallgat�k alkotj�k, akik valamely csal�df� patronus hatalma v�delme alatt �llnak, m�g a harmadik r�teg, a senkihez nemtartoz�k arcn�lk�li t�mege a plebs, a plebejusok. A kezdeti id�kben a rabszolg�k sz�ma csek�ly volt, legink�bb h�zi rabszolgas�g ismeretes, a f�ldek nagy r�sz�t kisparaszti gazdas�gok m�velik meg. Feltehet�en a lakoss�g t�lnyom� t�bbs�ge �szak it�li�ban is latin-szabin eredet� n�pess�g volt, �s csak az el�kel�k a papi katonai arisztokr�cia volt etruszk, de a R�ma k�rny�ki f�ldbirtokosok, a f�ldm�vel�sre eleve alkalmasabb ter�let miatt nagyobb hatalommal birtak, ez�rt tudt�k el�zni az utols� etruszk kir�lyt Tarquinius Superbust Kr.e.509-ben.

A k�zt�rsas�gi R�ma els� h�bor�i Ahogy a pelazgok is megelgedtek a ter�letek ellen�rz�s�vel, f�gg�s�g�vel, �gy az etruszkok sem t�rekedtek m�sra. A latinok is, ahogy a hatalom a kez�kbe ker�lt, a g�r�g�kh�z hasonl�an kiterjedt, �s nem kev�sb� sikeres h�d�t�sokba kezdtek. R�ma t�rt�nete, a h�bor�k t�rt�nete, amelyet hasonl�an a g�r�gorsz�gi helyzethez a f�ldbirtokosok �s a keresked� iparosok harca, a patriciusok �s plebejusok k�zdelme kis�r. Els� h�bor�ik m�g nem h�d�t� hadj�ratok voltak hanem v�delmi harcok a R�m�t uralni akar� etruszk kir�lyok �s a fosztogat� gall �s germ�n t�rzsekkel szemben. Ezeknek a h�bor�knak voltak legend�s h�sei Gaius Mucius Scaevola, �s Horatius Cocles. Feltehet�en l�tez� alakok voltak, mert az �r�sbelis�g, etruszk �s g�r�g hat�sra hamar kialakult a r�maiakn�l. Mucius Scaevola mond�ja szerint az 509-ben az etruszkok ostromolt�k R�m�t, mikor is a r�mai ifjak, - gazdag patriciusok egy�bk�nt l�h�t� ivad�kai - elhat�rozt�k, megszabad�tj�k v�rosukat az ostroml�kt�l. Sorsot h�ztak arr�l, melyik�k pr�b�lja meg�lni az etruszkok kir�ly�t Prosena-t. A sors Gaiusra eset, aki be is lopozott az etruszk t�borba, de ott a kir�ly s�tr�ban a kir�ly helyett, annak �rnok�t kaszabolta le. Elfogt�k �s a kir�ly felel�ss�gre vonta vakmer�s�g��rt. A r�mai azt felelte a kir�lynak, hogy nem f�l a b�ntet�st�l. Hogy l�ssa a kir�ly, milyen semmit �r� azoknak a saj�t teste, akiket nagy dics�s�gre sz�ntak, jobb kez�t a mellette �g� t�zbe tette. Elmondta, hogy � �s a t�bbi r�mai fiatal megesk�dtek, hogy addig nem nyugszanak m�g a v�rosukat fenyeget� kir�ly meg nem hal �s minden nap �jabb �s �jabb r�mai fog prob�lkozni a meg�l�s�vel. Mik�zben a r�mai ifjak terv�r�l besz�lt az �gett h�s szaga terjengett a leveg�ben. Prosena annyira megrettent a r�mai ifj� h�siess�g�n, hogy �t elbocs�totta �s �nk�nt adta meg a b�k�t R�m�nak. Szint�n Prosena etruszk kir�ly t�mad�s�hoz k�t�dik a m�sik r�mai h�s Horatius Cocles neve. A Sublicius h�d v�d�i k�z� tartozott, �s egyed�l �llta �tj�t az etruszk seregnek, mik�zben t�rsai a h�ta m�g�tt lebontott�k a hidat, ezzel megakad�lyozva a sereg bet�r�s�t Rom�ba, majd mikor m�r nem volt sz�ks�g r� belevetette mag�t a Tiberisbe �s �t�szott a t�ls� partra.

A Res Publica �llamszervezete B�r a r�maiak el�zt�k a kir�lyokat, de az �llam m�k�d�k�pess�g�nek �s versenyk�pess�g�nek �rdek�ben l�trehozt�k a Conzuli int�zm�nyt. R�m�ban a kir�lyt az �vente v�lasztott k�t conzullal helyetes�tett�k. Ezt eg�sz�tett�k ki a sz�ks�g eset�n 6 h�napig terjed� egyeduralmat biztos�t� dikt�tori funkci�val. Fontos k�l�nbs�g a r�mai Res Publica �s az ath�ni Demokr�cia k�z�tt, hogy R�m�ban a hivatalnokok nem kaptak fizet�st, s�t nekik kellett fizetni�k a rendezv�nyek k�lts�geit, ez eleve kiz�rta a szeg�nyebbeket a hivatalokb�l, �s a korrupci�t term�szetess� tette. A patricius r�teg ereje kev�snek bizonyult a v�ros megv�d�s�re is, ez�rt gyorsan megindult a meggazdagod� plebejus r�teg hatalomba val� bejut�s�nak folyamata, aminek k�vetket�ben R�ma nemcsak sikeresebben v�dekezett, de h�d�t�sba ment �t. A r�mai �llam hivatalos elnevez�se SPQR, Senatus PopulusQue R�mae, a sen�tus �s a r�mai n�p jelzi, az alap�t� patricius csal�dok kezdeti egyeduralm�t. Ahogy az arisztokratikus Ath�nben R�m�ban is az elszeg�nyed� r�mai polg�rok ad�srabszolgas�ga k�r�l robbantak ki az ellent�tek.Mikor 496-ban a patriciusok nem akartak belemenni, hogy az ad�sok a tartoz�sukat r�szletekben fizess�k ki, a plebejusok kivonultak a v�rosb�l. Caesar III j�t�kprogram internetr�l let�lthet� avi illusztr�ci�ja Mivel a patricusok alkotta lovass�g nem sokat �rt a plebejus gyalogs�g n�lk�l, ez R�ma v�g�t jelentette volna, ami�rt is a senatus kompromisszumot k�t�tt �s bevezett�k a n�ptribunusok int�zm�ny�t, amelyet a plebejusok k�l�n gy�l�sen v�laszthattak meg. Kr.e. 450-ben a n�ptribunusok, kiknek szem�lye szent �s s�rthetetlen volt el�rt�k a t�rv�nyek �r�sbafoglal�s�t, a XII t�bl�s t�rv�nyeket ugyanazt amit Drakon t�rv�nyei jelentettek ath�nban Kr.e.621-ben. Kr.e. 367-ben teljes�lt a legfontosabb plebejus k�vetel�s, megny�lt el�tt�k a konzul�tus �s maxim�lt�k az �llami �s nemzets�gi f�ldekb�l egy szem�ly �ltal b�relhet� f�ld mennyis�g�t.(500 r�mai hold 125 hekt�r) Igy m�r jutott f�ld a plebejusoknak Licinius f�le f�ldt�rv�ny. Kr.e.326-ban elt�r�lt�k az ad�srabszolgas�got is. Sz�lon reformjai k�zt�k az ad�srabszolgas�g megsz�ntet�se gyorsabban k�vett�k Drakon t�rv�nyeit. A kiterjedt szabad paraszti r�teg a r�mai �llamot nagyon meger�s�tette, aminek k�vetkezt�ben a v�dekez� harcokat a h�d�t�s v�ltotta fel