A m� t�rt�nete

El�k�sz�letek

Tolkien eredetileg nem sz�nd�kozott folytat�st �rni A hobbithoz, �s e helyett m�s m�veket publik�lt, mint pl. A sonk�di Egyed gazda. Legjobban a f�m�v�nek tekintett Szilmarilokat szerette volna kiadni, de erre egyetlen kiad� sem mutatott hajland�s�got.

Az volt a v�gya, hogy meg�rja Anglia mitol�gi�j�t, k�l�n�sen az I. vil�gh�bor� sor�n szerzett sz�rny� tapasztalatai ut�n, amikor l�tta, hogy mennyi minden elt�nt az �ltala szeretett �rt�kekb�l �s felfigyelt a vil�gban tal�lhat� m�rhetetlen gonoszs�gra. Ahhoz, hogy meg�rts�k �r�sait, tiszt�ban kell lenn�nk azzal, hogy Tolkien tud�s volta hogyan befoly�solt �r�i munk�ss�g�t.

Oxfordi nyelv�szprofesszork�nt j�l ismerte az �szak-eur�pai k�z�pkori irodalmat, t�bbek k�z�tt a finn Kaleval�t, a nagy hat�s� Beowulfot �s egy�b �- �s k�z�pangol sz�vegeket. Mitol�gi�j�t mindezek komolyan befoly�solt�k. Ez�rt, �s olyan emberk�nt, aki h�t�vesen megalkotta az els� mesters�ges nyelv�t, nem el�gedhetett meg egy m�vel, ami nem gy�kerezett m�lyen az �si hagyom�nyokban. Ennek sz�ks�gess�ge gyakran volt t�ma az Inklings gy�l�sein (ez a bar�ti t�rsas�g oxfordi professzorokb�l �llt, akik hetente tal�lkoztak, hogy izlandi m�toszokat, vagy saj�t, kiadatlan m�veiket vitass�k meg egym�ssal). Tolkien �s a csoport egyik tagja, C.S.Lewis egyet�rtettek abban, hogy ha ezek az angol reg�k nem l�teznek, akkor meg kell �ket �rni. Tolkien munk�j�t legt�bben ennek f�ny�ben vizsg�lj�k.

Kiad�ja nyom�s�ra 1937 december�ben hozz�kezdett az “�j hobbithoz”. N�h�ny elvetett ind�t�s ut�n az Egy Gy�r� t�rt�nete ker�lt el�t�rbe �s a k�nyv A hobbit folytat�sa helyett tematik�j�ban egyre ink�bb a kiadatlan Szilmarilok folytat�sa lett. Az els� fejezet, (Egy r�g v�rt �nnep�ly) csaknem v�gleges form�ban jelent meg kezdett�l fogva, holott Bilb� elt�n�s�nek oka �s a gy�r� fontoss�ga csak 1938 tavasz�n jelent meg, A Gy�r�k Ura c�mmel egyetemben.

Az �r�s lassan k�s�lt Tolkien perfekcionizmusa �s oktat�i k�telezetts�gei miatt. (A hobbit els�, h�res sora is egy vizsgadolgozatnak a di�k �ltal �resen hagyott oldal�n jelent meg el�sz�r: “Volt egyszer egy f�ldbe v�jt lyuk �s abban �lt egy hobbit”)

1943 sor�n �gy t�nt, hogy elvetette a m�vet, csak 1944 �prilis�ban folytatta. F�radoz�sair�l �rt fi�nak, Christopher Tolkiennek �s C.S.Lewisnak is – az el�bbi a fejezetek m�solat�t is megkapta, m�g a Brit L�gier� pil�t�jak�nt szolg�lt Afrik�ban. 1946-ban sokat haladt el�re �s 1947-ben megmutatta a k�ziratot a kiad�nak. �g�rete szerint a k�vetkez� �vben k�sz�lt befejezni, de 1949-ig csak a m�r elk�sz�lt fejezetek jav�t�s�val foglalkozott.

Mivel vit�ba bonyol�dott az Allen & Unwinnal, 1950-ben felk�n�lta a m�vet a Collins kiad�nak. K�v�ns�ga az volt, hogy A szilmarilok (mely ekkoriban m�g sok jav�t�sra szorult) A Gy�r�k Ur�val egy�tt jelenjen meg, de az A&U vonakodott ezt teljes�teni. A Collinsn�l Milton Waldman kijelentette, hogy a reg�nyt s�rg�sen le kell r�vid�teni �s 1952-ben hat�rozta meg a kiad�s hat�ridej�t. Mindezek hat�s�ra Tolkien megal�zottan ment vissza az Allen & Unwinhoz, azzal, hogy boldogan megbesz�ln� vel�k az anyag b�rmely r�sz�nek kiadat�s�t.

Megjelen�s

A m�vet, r�szben a h�bor� ut�ni pap�rhi�ny, r�szben �r�nak viszonylag alacsonyan tart�sa miatt, h�rom k�tetre szedt�k (A Gy�r� sz�vets�ge: I. �s II. k�nyv; A k�t torony: III. �s IV. k�nyv; A kir�ly visszat�r: V. �s VI. k�nyv + f�ggel�kek). A f�ggel�kek �s a t�rk�pek lass� k�sz�lte miatt a megjelen�s elh�z�dott: a k�tetek sorrendben 1954. j�lius 29-�n, november 11.-�n �s 1955. okt�ber 20-�n ker�ltek az Egyes�lt Kir�lys�g k�nyvesboltjainak polcaira; valamivel k�s�bb az Egyes�lt �llamokban is kiadt�k. K�l�n�sen A kir�ly visszat�r kiad�sa k�sett. Tolkien maga nem szerette a k�nyv c�m�t, mert szerinte t�l sokat el�rul a t�rt�netb�l. Maga r�sz�r�l A Gy�r�h�bor� elnevez�st javasolta, de ebbe a kiad�n�l nem egyeztek bele.

A magas kock�zat miatt a k�nyv olyan meg�llapod�ssal jelentek meg, hogy az �r� mindaddig nem kapott sem el�leget, sem szerz�i jogd�jat, am�g a kiad�s el nem �rte a nullszald�t, viszont ez ut�n a nyeres�gb�l jelent�s r�szesed�se volt.

Az els� k�tetben a teljes m� n�vmutat�j�t a harmadik k�tet v�g�re �g�rt�k. Ezt sajnos id�hi�ny miatt k�ptelenek voltak bev�ltani, �s csak az 1966-os kiad�sban siker�lt p�tolniuk.

A h�rom k�tetben val� megjelen�s miatt a m�re, rendszerint, mint tril�gi�ra utalnak. Azt id�nk�nt maga Tolkien is haszn�lta, ennek ellen�re t�bbsz�r utalt r�, hogy ez a kifejez�s helytelen, mert �r�sa egy reg�nynek min�s�l. A k�tetek c�m�nek r�vid�t�s��l �ltal�ban az angol v�ltozatot haszn�lj�k. A Gy�r�k Ur�ra mint ‘LotR’ vagy ‘LOTR’ utalnak (Lord of The Rings), A Gy�r� sz�vets�g�re mint FR, FotR vagy FOTR (The Fellowship of the Ring), A k�t toronyra mint TT vagy TTT (The Two Towers), A kir�ly visszat�rre pedig mint RK, ROTK, vagy RotK (The Return of the King).

A kiad�sok t�rt�nete

A k�nyv eredeti, h�romk�tetes kiad�sa az Allen & Unwin gondoz�s�ban 1954-1955 sor�n jelent meg, a k�tetek k�z�tt t�bb h�nap k�l�nbs�ggel. A k�s�bbiek sor�n t�bb kiad� t�bbf�le kiad�sban megjelentette a m�vet, egy-, h�rom-, hat- �s h�tk�tetes (f�ggel�kek k�l�n k�tetben) kiad�sok is el�fordultak. Az angol kiad�sokn�l jelenleg haszn�lt ISBN sz�mok az ISBN 0-618-34399-7 (egyk�tetes) �s ISBN 0-618-34624-4 (h�romk�tetes eset�n).

A reg�ny eleinte csak kem�nyk�t�sben jelent meg. Az 1960-as �vek elej�n Donald A. Wollheim, az Ace Books kiad� sci-fi m�veinek szerkeszt�je r�j�tt, hogy A Gy�r�k Ura nem sz�m�t jogv�dettnek az Egyes�lt �llamokban, mert az amerikai kem�nybor�t�s kiad�st az Egyes�lt Kir�lys�gban, a brit kiad�shoz nyomtatott lapokb�l f�zik �ssze. Ez�rt az Ace elhat�rozta, hogy kiadja a k�nyvet, a szerz� enged�lye �s a neki j�r� jogd�jak kifizet�se n�lk�l. Ezt a t�nyt Tolkien vil�goss� is tette a hozz� lev�lben fordul� amerikai olvas�k sz�m�ra. Mivel az �r� minden lev�lre �s k�rd�sre sz�vesen v�laszolt, a helyzetr�l nagyon sokan t�le szereztek tudom�st �s �gy lelkesed�s�kn�l �s h�l�jukn�l csak felh�borod�suk volt nagyobb. Mind nagyobb t�megek bojkott�lt�k az Ace Books kiadv�nyait �s a kiad�ra nehezed� nyom�s akkora lett, hogy az visszavonta kiad�s�t �s jogd�jat fizetett a szerz�nek, b�r az �sszeg sokkal kevesebb volt, mint amennyi a jogszer� �rt�kes�t�s ut�n j�rt volna.

Viszont az esem�nyek hat�s�ra a Ballantine Books hivatalos puhak�t�sben megjelen� kiadv�nya hatalmas anyagi sikert hozott. Az 1960-as �vek k�zep�re igazi kultuszk�nyvv� v�lt. Ekkoriban jelent meg a m�sodik, jav�tott kiad�s, m�r az amerikai szerz�i jogi t�rv�nyek el��r�sainak figyelembe v�tel�vel. T�bb tucat nyelvre leford�tott�k, t�bb-kevesebb sikerrel. Tolkien, nyelv�szk�nt t�bb idegennyelv� kiad�st megvizsg�lt �s megjegyz�seket tett a ford�t�sok min�s�g�re.

Tolkien eposz�nak nagy sikere megn�velte az ig�nyt a fantasy irodalom ir�nt. Nagyr�szt neki k�sz�nhet� a m�faj 1960-as �vek sor�n t�rt�n� kivir�gz�sa. Sok j�l meg�rt k�nyvet adtak ki ekkoriban (pl. Ursula K. Le Guin, Stephen R. Donaldson reg�nyfolyamai ill. Mervyn Peake �jrafelfedez�se) �s nagyban befoly�solta a szerepj�t�kok fejl�d�s�t. Ezek az 1970-es �vekben �rtek n�pszer�s�g�k cs�cs�ra a Dungeons & Dragonsal, amelyben sok, Tolkien vil�g�ban megtal�lhat� l�nyt felfedezhet�nk.